784

Az egy héttel ezelőtti indulásunk óta itt a tumblr.-en 84-en, a facebook felületén 700-an gondoltátok úgy, hogy követitek blogunkat! Nagyon köszönjük!!!
Reméljük, hogy tényleg tetszik nektek a blog tartalma, ígérjük hogy ezután is tartjuk ezt a minőséget. Ha úgy érzitek, hogy másoknak is érdemes lenne megmutatni ezeket az emlékeket a közös múltunkból, akkor kérünk benneteket, hogy osszátok meg az oldalt és invitáljátok meg őket. Még egyszer köszönjük, további szép estét!

Sztálin portrék az ‘50-es évekből.

Új mikrobusz szerelvényt kapott Dunaújváros a Fővárosi Autóbuszüzem dolgozóitól

Egy új mikrobuszt és két nyitott pótkocsit készítettek a város számára. A mikrobuszt az idegenforgalom szolgálatába állítják, valamint a gyermekek számára sétakocsikáztatásra is felhasználják. A végállomás a tervek szerint a Vidám Parknál lesz.

Dunaújvárosi Hírlap, 1963. április 12.

Vorosilov-kilátó 1955

A Duna-partot kísérő agyagfalból kiugró kerítéses kilátó. Vorosilov marsallról nevezték el, amikor itt járt Sztálinvárosban. Erről a helyről nézett le a Dunára.

A kb. 1440 fő befogadó képességű dunaújvárosi Fabó Éva Sportuszoda egész évben a sportolni, úszni vagy csak pihenésre vágyó közönség rendelkezésére áll.
A Péchy Imre tervei alapján elkészült modern épületet 1977-ben adták át. Modern formáját, racionális belső elrendezését korszerű építészeti megoldásait Ybl Díjjal és Építészeti Nívódíjjal értékelték. A téglalap alaprajzú kétszintes főtömeget szintmagas rácsostartó szerkezetű, körkörösen túlnyúló tető zárja le, a medenceteret megvilágító üvegfalak árnyékolását is megoldva. A földszinten elhelyezkedő öltözők blokkja lóg csak ki a tömegből, a kültéri medence lelátójaként.

neonreklámok és fényfeliratok Dunaújváros utcáin

Az első vendéglők 1951. április elején nyíltak meg ideiglenes épületekben vagy lakásokból kialakítva. Az Ady Endre utca legkeletibb kockájában, a 6-osban például a Fehér vagy Kocka, alias Kossuth éterem működött. Terasza a pálma mögött látszik. A várostervezők a kezdetektől együttműködtek a kertépítőkkel. Virágokkal, több száz facsemetével ültették tele az utcákat, tereket. A szakemberek józan tanácsai ellenére azonban megvalósítottak a lehetőségeknek és az adottságoknak fittyet hányó ötleteket is: így kerültek pálmák Sztálinvárosba! A boltok, vendéglők is szinte mindegyike ideiglenes helyen, barakkban vagy lakóépületben működött. Ebben először az 1951. augusztus 20-án átadott üzletház, majd az 1952. április 30-án a Sztálin úton megnyílt üzletek hoztak változást.

Kodály Zoltán ellátogat a zenei általános iskola év végi búcsúhangversenyére

Hagyománnyá vált, akárcsak a ballagás, az év végi hangverseny is a Móricz Zsigmond Általános Iskola zenei tagozatán. Az idei év végi búcsú hangverseny azonban eltér az eddigiektől. Az idén ugyanis első ízben “ballagnak” és búcsúznak az iskolától olyan növendékek, akik nyolc év előtt alapított zenei általános iskolában kezdtek tanulni és most elhagyják az általános iskolai padokat.
A búcsú hangversenyre szorgalmasan készül az iskola 170 tagú gyermekkórusa, amely Vörös János tanár vezényletével Palestrina Lassus, Bartók, Kodály és Tornyos műveket ad elő a Bartók Béla Művelődési Házban tartandó hangversenyen.
A május 19-én, szerdán délután 5 órakor kezdődő hangversenyre meghívták Kodály Zoltánt is. A mester a meghívást elfogadta, s meghallgatja a nemzetközi díjas gyermekkórus szereplését.
A szerda délutáni hangverseny iránt igen nagy az érdeklődés.

Dunaújvárosi Hírlap, 1965. május 14.

Egyéves jubileumra készül a Vigadó kisvendéglő

A Vigadó Kisvendéglő méltán a város egyik legnépszerűbb szórakozóhelye. Az olcsó és ízléses ételek számos barátot szereztek az étteremnek. De a Vigadó dolgozói az elért eredmények után sem önelégültek és tovább fáradoznak azon, hogy szolgáltatásaikkal kivívják vendégeik elismerését. A közelmúltban új infrasütőt szereztek be és ezen közel húsz fajta ízletes 10 forinton aluli ételt sütnek. Az infrasütővel készített húsételek lényegesen táplálóbbak és ízletesebbek, mint a hagyományosan zsírban sült húsok.
Állandóan bővítik és frissítik az ételválasztékot is. Mostanában nagy népszerűségnek örvendenek a házi disznótoros vacsorák. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a közeljövőben megrendezendő vadász vacsorák is.
De nemcsak a jó ételekkel, hanem a szórakozási lehetőségek gazdagabbá tételével is emelni óhajtják a Vigadó Kisvendéglő népszerűségét. Csütörtöktől kezdve ismét Gárdonyi Mariann ízléses és hangulatos műsora szórakoztatja az étterem közönségét. Ezenkívül a jövőben minden héten hétfőn és kedden vidám műsorokat rendeznek, melyeken élvonalbeli fővárosi művészek lépnek fel.
Az első ilyen műsorra már ezen a héten sor kerül. Október 20-án és 21-én “Csak tizennyolc éven felülieknek” címmel rendeznek vidám műsoros estét. Ezzel egyidejűleg ízletes disznótoros és halvacsorákat szolgálnak fel.
November 1-én és 2-án a Vigadó Kisvendéglő fennállásának első évfordulóján Csák Hugó tánckomikus műsora szórakoztatja a közönséget. (X)

Sztálinvárosi Hírlap, 1960. október 18.

havas város, téli örömök

Pártház (tervező: Weiner Tibor)

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.
Az eredetileg Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar–jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a mezőföldi plató szélén álló településre (Dunapentele): az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város – akkori nevén Sztálinváros – építése.

Sztálinváros első utcája a Május 1. utca volt, amely 1951. május 1-jén készült el.

Pince sor (‘50-es évek)

a Martinovics utcai víztorony építése

1953. december 31-én adták át Sztálinvárosban a Bartók Béla Kultúrházat. Alapvető feladata a Vasmű és a város építésén dolgozó és már itt élő munkások művelődésének, kikapcsolódásának biztosítása volt. Első működtetője a Sztálinvárosi Szórakoztató Vállalat.
Az első 20 esztendőben befogadó intézményként működött: zenei, színházi előadások sokasága és igen vegyes színvonala jelentette a munkát. A helyi erőkből klubok, szakkörök alakultak. Kiemelkedő és országos hírnevet is szerzett színjátszóegyüttese volt az OSTOR, amely 1960-63-ban működött Ősz Ferenc újságíró vezetésével.