Én és a nagyapám (1954) részlet

Egy új, szocialista nagyváros valahol Magyarországon az ‘50-es évek közepén. Mindenki vándormadárként érkezik valahonnan, mint Berci és részeges nagypapája, vagy faluról a Daru család. Berci azzal hívja ki maga ellen a gyerekek haragját, hogy mindenben ügyesebbnek és leleményesebbnek bizonyul társainál. Kis társnője, Kati, dédelgetett libája miatt számít különcnek. A két gyerek között barátság szövődik.

Én és a nagyapám (1954) részlet

Egy új, szocialista nagyváros valahol Magyarországon az ‘50-es évek közepén. Mindenki vándormadárként érkezik valahonnan, mint Berci és részeges nagypapája, vagy faluról a Daru család. Berci azzal hívja ki maga ellen a gyerekek haragját, hogy mindenben ügyesebbnek és leleményesebbnek bizonyul társainál. Kis társnője, Kati, dédelgetett libája miatt számít különcnek. A két gyerek között barátság szövődik.

Fontos, hogy ők jól mulattak!

A 26/4. Segédipari Vállalat előregyáró-telepén a konyha személyzete panaszkodik: nem kapnak elegendő mennyiségű élelmet, nem a létszámnak megfelelő mennyiséget küldtek ki a konyhának és így kilenc dolgozónak nem jutott ebéd.

Sajnos, mint ahogy később megtudtuk, ez nem az első eset. Már nagyon sokszor előfordult hasonló, amit a termelési értekezleten szóvá is tettek, azonban intézkedés mindezidáig nem történt. Azaz mégis történt valami, éspedig a következő:
Hétfő délben telefonálnak a III-as konyhára, hogy ismét kevesebb az étel és nem tudják a dolgozókat kiszolgálni. Egy álmos férfi-hang a következőket válaszolja: - hát az bizony lehet, azonban ma ezt nem vesszük figyelembe
, mert tegnap sokáig mulattak a szakácsok és szegények nagyon álmosak és lehet, hogy elszámolták az adagokat.
Ejha! Ez aztán a jó elintézés! Álmosak a kedvesek, ami hát megbocsájtható nekik, hiszen egész éjszaka mulattak és bizony alaposan belefáradhattak a nagy mulatozásba. Ezért nem ebédelhetett 9 dolgozó az előregyártóknál!

Sztálin Vasmű Építője, 1953. július 31.

Látogatás a könyvesboltban

A sztálinvárosi könyvesboltnak mind az 5 dolgozója fiatalember.
- A vevőink legnagyobb része szintén fiatal - mondja mosolyogva Sárosi László elvtárs, a bolt ugyancsak fiatal vezetője. - Nem hiába hívják Sztálinvárost a fiatalok városának.
Valóban az egymásután érkező vevők legnagyobb része fiatal. Szakmák szerint nehéz megkülönböztetni őket, mert legtöbbjük egyforma kezes-lábas overálban van. A most érkezett két lányról azonban azonnal megállapítom, hogy kőművesek, mert igen meszes az overáljuk. Örömmel látom, hogy igazam van, mert Makarov “Kőművesmunkák” című könyvét kérik.
Lendvai József elvtárs a tűzálló-téglagyár főtechnológusa szintén fiatal. Úgy jön a boltba, mint aki hazajön. Hol a saját részére, hol meg az általa vezetett tanfolyam részére vásárol értékes műszaki könyveket. Most a “Tűzálló kemencék falazása” című könyvet vásárolja meg.
Két DISz jelvényes fiatalember az “Észak hajnala” című új szovjet regényt veszi meg, egy diák pedig Móricz Zsigmond “Elbeszélései”-t választotta ki a kirakatból.
- A műszaki könyveken kívül most ezeket a könyveket kérik legtöbben - mondja Sárosi elvtárs. - Igen sokan keresik még Alexej Tolsztoj most megjelent nagy történelmi regényét az “I. Péter”-t és Méray Tibor új könyvét a “Koreai jeneltés”-t.
Meg kell szakítani a beszélgetést, mert új látogató érkezik, a Gépgyár könyvtárosa, aki a könyvtár kiegészítésére vásárolja meg a dolgozókat érdeklő szakkönyveket.
- Napról napra több lesz azoknak a dolgozóknak a száma, akik a műszaki könyveket olvasssák - mondja Tóth elvtárs. Már tudják a szaktársak, hogy a legnagyobb segítség munkájukban a jó szakkönyv.
Igen sok vevő van, aki emléklapot kér a megvásárolt könyvhöz. Ugyanis a bolt újítást vezetett be. Minden könyvhöz emléklapot adnak. Ezt kér egy egyenruhás MTH-ás lány is, aki “I. Péter”-t veszi meg és a beragasztott emléklapra apró gyöngybetűkkel írja: “Szeretettel édesapámnak Sztálinvárosból..”
Egymásnak adják a kilincset a vevők. Terjed a tudást jelentő könyv a sztálinvárosi dolgozók között.

Majoros Ibolya / Sztálin Vasmű Építője, 1953. július 31.

"A szocialista kultúra terjesztésére hazánkban sok tízezer könyv és folyóirat jelenik meg. Gyermekeink iskolai tanulmányaihoz is bőven kell tankönyv és füzet. Országépítésünk hű tükre -"százezrek kenyere"- a Szabad Nép. Mindehhez sok papír szükséges. Megjelent kormányunk felhívása: gyűjtsük a papír és textilhulladékot, mert ezzel sok ezer vagon külföldi nyersanyagot takarítunk meg. Az utca nem szemétdomb! A papír érték, ha hulladék is - dobja csak a gyűjtő kosárba! Balázséknál a Guttenberg tér 4-ben nagy a forgalom. A nagymama selejtez, az úttörők gyűjtik a sok-sok füzet, tankönyv nyersanyagát, a hulladékpapírt. Papírt gyűjt a ház is. Papírt gyűjt a két és félesztendős Huszár Kati is. A VI. kerületi Tanács élenjár a hulladék felkutatásában. A letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei régen megértek a selejtezésre. A méltóságosok, kegyelmesek aktáinak méltó helye a papírmalomban. Az összegyűlt papír és textilhulladékból új könyvek készülnek. Gazdag tartalmukkal dolgozó népünk egyre fokozódó kulturális igényeit szolgálják."

Magyar Filmhíradó 1953/25. - szinkronszöveg

Ezen a napon 89 éve halt meg Vlagyimir Iljics Lenin orosz forradalmár (Oroszország, Szimbirszk, 1870. április 22. – 1924. január 21., Gorki).

Lenin szobor
Kiss István alkotása, bronz, 200 cm, elhelyezve: 1970. Lenin tér, ma Városháza tér. Lebontva 1990-ben a Városi Tanács határozata alapján, jelenleg az Intercisa Múzeumban található. Az 1990-ben eltávolított Lenin-szobor helyén ma különböző fákból összeállított „zöld sziget” található. Ettől a különös alakzattól eltekintve üresség jellemzi a teret, melynek közéleti funkciója és szerepe egyszerre szűnt meg.

ÚJVÁROS ROCK&ROLL

Budapest-Dunaújváros tengely

Sunny Day 2012
from tommerfilm™

Orvosi ellátás

Januárban a lakótelep orvosi ellátást összesen 2 orvos végezte. A helyzet a mai napig nem javult annak ellenére, hogy 3 körzeti orvos, 3 fogorvos és 1 nemigondozó vezető orvos állnak a gyógyítás szolgálatában. Ezeken kívül egy orvos az egész szervezet irányításával foglalkozik, a higiénikus feladatok ellátását pedig egy tisztiorvos végzi. Az országos normák szerint miden 2.000 dolgozóra egy gyógyító orvosnak kellene lennie. Ettől azonban nagyon távol állunk, minthogy 14.000 dolgozóra összesen 3 gyógyító orvos esik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyógyító orvosi tevékenységen kívül minden új munkavállalót a szurőállomáson munkaalkalmassági vizsgálatnak is alá vetnek, mely szolgálat hetenként 400-500 fő teljes kivizsgálását teszi szükségessé és ha ehhez hozzávesszük, hogy a gyógyító orvosok száma néggyel kevesebb a kívántnál, akkor az orvosi ellátás rendkívül aggályosnak mondható.

Dunapentele, 1951. július 2.
/dr. E.K. s. k./ Eü.min. megbízottja

MOL-XXIX-f-2-a-76. doboz (Magyar Országos Levéltár - Dunai Vasmű - Általános iratok 1948-1969 - 76. doboz)

Sztálinvárosi SZTK / tervező: Ivánka András

(…) A dunaújvárosi SZTK háromemeletes, lapostetős, T alaprajzú épület. Hosszan elnyúló, monoton homlokzatát a falsíktól visszahúzott, függőleges sávokba rendezett ablakok tagolják, amelyeket az egyiptomi építészet által ihletett, sásleveles főpárkány zár le. Ehhez csatlakozik a Vasmű út felé nyaktaggal a hengeres előcsarnok, a sztálinvárosi dolgozók szavajárásával „cipőkrémdoboz”. Homlokzata elég zavarbaejtő: a két, szimmetrikusan elhelyezett bejáratot egyiptizáló, gondosan faragott kőkeret és két oszlop emeli ki, a párkány alatt viszont fekvő téglalap alakú ablaksor fut körbe, míg a földszinten hatszögletű ablakok nyílnak.

Az első emeleti folyosón a nyaktagnál kiszélesedő térben, tehát voltaképp az előcsarnok falán sajátos, stílusában az épülethez hasonlóan az egyiptomi művészetet idéző domborműre bukkan a látogató, amennyiben nem a közelgő vérvétellel van elfoglalva. Egymás után sorakoznak a város építésének meghatározó szereplői: a mérnök, a hegesztő munkás, a kőműves és az olvasztár, középen pedig egy orvos (Dr. Gábor Aurél 1951–55-ben Dunaújváros kórházában és rendelőintézetében tevékenykedett, 1954-től mentőorvosként is. A dunaújvárosi rendelőintézet falát díszítő reliefen róla mintázták az orvos modelljét.) és egy kémcsöveket tartó nővér egész alakos figurája jelenik meg. (…)

Egyiptomba vágyik? Irány Sztálinváros! - hg.hu

Hol létesülnek újabb játszóterek?

(…) Városunk többezer lakójának e kérésével Weiner Tiborhoz, a város főépítészéhez fordultunk, mondja el, hol és milyen formában kerül sor az idén játszóterek építésére.
- Tervünkben szerepel, hogy az idén az iskola téren minta játszóteret létesítünk rollerpályával és tornaszerekkel, hogy a nagyobb gyerekek is játszani tudjanak. A város több pontján a játszóterek építésénél a Tanács igénybe fogja venni a lakók által felajánlott társadalmi munkát, mert erre beruházási összegünk kevés van. Ideiglenes megoldással játszóteret építünk a Dózsa György út mögött, és mindenütt megakarjuk oldani a kérdést, ahol erre sürgősen szükség van. (…)

Sztálinvárosi Hírlap, 1960. június 14.

Néhány gondolat az úttörővasút megépítéséről
Írta: Tapolczai Jenő, a Városi Tanács VB. elnöke

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmával a Városi Tanács együttes ülése helyeselte a Vasmű KISZ fiataljainak azon kezdeményezését, hogy társadalmi úton megkezdjék egy, a Vidám-parkból kiinduló úttörő vasút megépítését.
Amikor az ülést követően a Vidám Parkban összegyűlt többszáz KISZ fiatal és tanuló ifjú előtt a párt- és tanácsülés határozatát közöltük, és az UVATERV Vállalat mérnökei megkezdték a Duna partján a vasútvonal kitűzését -, hogy később talajtechnológiai vizsgálatokat végezzenek és elkészítsék a megvalósításhoz szükséges terveket - szinte sugárzott a gyermekek szeméből a helyeslés.
Sokan közülük bizonyára latolgatták, hogy milyen nagyszerű lesz majd a kisvasúton utazni, játszani vagy vasutasnak, mozdonyvezetőnek felkészülni, hiszen különösen a fiúknak gyermekkorban éppen ez utóbbi a vágyálma. (…)

Sztálinvárosi Hírlap, 1957. november 12.

Hidegháborús május 1-jei felvonulási díszlet (Vasmű út, ‘50-es évek)

Az első kapavágás
Megkezdődött a város végleges párt- és tanácsházának építése

Hétfőn reggel vörös és nemzeti színű zászlók vettek körül egy kis asztalkát a Lenin téren. A piros textíliával borított asztalon a megépülő dunaújvárosi párt- és tanácsház makettja volt.
Az asztalt övező emberek ünnepélyes aktusra gyűltek össze. Az első kapavágásra…
Pontban 8 órakor a Város Pártbizottsága, a Városi Tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ Dunaújvárosi Bizottsága és a különböző dunaújvárosi vállalatok képviselőinek jelenlétében Tapolczai Jenő elvtárs a városi tanács VB elnöke szóban méltatta az esemény jelentőségét.
- Itt, a város centrumában - mondta többek között Tapolczai elvtárs -, olyan építmény lesz, mely méltó a mi rendszerünkhöz, méltó hazánk első szocialista városához. Falai közt a marxizmus-leninizmus szellemében neveljük, formáljuk a város dolgozóinak világnézetét, összehangoljuk a helyes politikai és gazdasági célokat, innen irányítjuk, helyi vonatkozásban a szocializmus, majd a kommunizmus építését. Itt helyezzük el a tanács, a népi hatalom helyi szervét, itt dolgozzuk ki a párt irányvonalának megfelelően politikai célkitűzéseink gyakorlati megvalósítását.
Majd arról beszélt Tapolczai Jenő elvtárs, hogy ugyancsak ez a tanácsháza lesz az a hely, ahol a város újszülött polgárait bejegyzik majd, itt kötik a házasságokat, s itt utalják ki a lakásokat azok számára, akik az elkövetkezendő évtizedekben városunkban telepednek le. (…)
A megnyitó után Tapolczai Jenő elvtárs a Városi Tanács, Sárosi József elvtárs a Városi Pártbizottság és Engler Ibolya elvtárs a Hazafias Népfront nevében megtették az első kapavágást.

Dunaújvárosi Hírlap, 1964. július 28.

hóhelyzetek és havas örömök