Sztálinváros a felszabadulási hét kezdeményezői között

Február 28-án a Szakszervezetek XVIII. Kongresszusán a sztálinvárosi nagykohó építői nevében Klausz Alajos Kossuth-díjas főmérnök nagyjelentőségű felhívást intézett dolgozó népünkhöz:
„Felszabadulásunk ünnepének tiszteletére március 20-tól április 4-ig Felszabadulási hetet tartunk, melynek keretében újabb termelési győzelmekkel bizonyítjuk be a fölszabadító Szovjetunió iránt érzett forró szeretetünket.”
Az épülő kohó műszaki vezetői a nevezetes nap reggelén helyszíni megbeszélést tartottak. Részt vett Klausz Alajos az építés irányító főmérnöke, Pilter Pál a jövendő nagy kohó vezetője, Szabó József a nagyolvasztó vízmestere, Borovszky Ambrus a Sztálin Vasmű helyettes igazgatója, hogy közös erővel segítsék a Felszabadulási hét sikerét.
Kovács János transzportőrök segítségével biztosítja a kohó kőművesek zavartalan anyagellátását. Már az első napokban 100 %-al emelkedett a kohó falazóinak teljesítménye. A 3-as számú léghevítő szerelői is kitesznek magukért. Terhona Ferenc daruirányító vezényszavai nyomán újabb hatalmas gyűrű kerül a helyére, közel 30 méter magasságban. A léghevítő kupolái a Felszabadulási hét végére a helyükön lesznek, mert Tóth János hegesztő és az egész békebrigád teljesíti vállalását. A Felszabadulási hét Sztálinváros valamennyi építkezésén nagyszerű munkalendületet hozott. A legnagyobb lakásépítkezésen bevezették az előregyártott pillérekkel történő építést. Az építkezés dolgozói a Felszabadulási hétre 15 ezer órás munkamegtakarítást ajánlották fel. A sztálinvárosiak kezdeményezése országos mozgalommá vált. Dolgozóink Felszabadulási hétre tett vállalásaikkal küzdenek az első negyedév feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért.

Magyar Filmhíradó 1953/13. - szinkronszöveg

50 éves osztálytalálkozó!

A dunaújvárosi Vasvári Pál Általános Iskola 1963-ban végzett diákjai osztálytalálkozót szerveznek.
Találkozó: Vasvári Pál Általános Iskolában, 2013. április 19-én (péntek) 16 órakor
Vacsora: Béke Étterem
Várják azon diákok jelentkezését, akik eddig még nem tették meg!
(Infó: Béke Étteremben, Csokinál)

"Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek…
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.”

József Attila

Modern tánc, divattánc, balettoktatás
Dunaújváros, ‘80-as ‘90-es évek

Jégkorong Dunaújvárosban
A kezdetek

1973. november 7-én adták át a városban a műjégpályát – amely nem mellesleg az első vidéki műjégpálya volt az országban –, jogosnak tűnik tehát, hogy ezt a dátumot tekintsük kiindulópontnak. Hamarosan megalakult a Dunaújvárosi Kohász jégkorong-szakosztálya, majd 1974. december 22-én a Kohász serdülő csapata lejátszotta első bajnoki mérkőzését.

Az évek során egyre több fiatalnak jött meg a kedve a jégkoronghoz, így számos korosztályban rendszeresen ott volt a magyar bajnokságokban a Kohász. Igaz, a dunaújvárosiak a budapesti klubok mellett nem nagyon rúghattak labdába, de már a hetvenes években is több olyan játékos játszott a városban, akikre a korosztályos válogatottaknál is számítottak. 1979-ben indult először a felnőtt mezőnyben a Kohász, igaz, csak az OB II-ben, de mégis nagy szó volt, hogy felnőtt csapattal versenyez Dunaújváros.

Hat évvel később, 1985-ben óriási fordulópontjához érkezett a városi jégkorong. A sportágat szinte az első percektől istápoló Böröndi Károly és Szilágyi János gondolt egyet, és leszerződtette Kercsó Árpádot, aki Erdélyben addigra már remek eredményeket ért el az utánpótlás-nevelés terén. Kercsó megszerzése után a szakvezetés a csapatot is megerősítette: Budapestről sikerült egykori válogatott, illetve utánpótlás-válogatott játékosokat igazolni Dunaújvárosba. Mindezek eredményeként 1985. novemberében lejátszották Dunaújvárosban az első OB I-es bajnoki mérkőzést. Akkor végül negyedik lett a csapat – ezt az eredményt még kétszer sikerült megismételnie a gárdának.

Két évvel később a felnőtt csapat és Kercsó Árpád útjai szétváltak. A klub vezetése úgy döntött, hogy nem tesz további erőfeszítéseket arra, hogy a felnőtt csapatot tovább fejlessze, s teljes mellszélességgel az utánpótlás-nevelést kezdték támogatni. Mint később kiderült, ez az egész ország jégkorongsportját meghatározó döntés volt.

forrás: dabdocler.hu

Hanász Csaba
Nők napjára

Tisztelgés a Nők előtt,
Egy nap az évben,
Legyen az leány, avagy felnőtt,
Ebben a kerek egészben.

Szépek ők, pedig hátukon a világ,
Megannyi szenvedés, mely rajtuk üli torát,
Csak egy szál virág, egy évben egyszer,
Köszönni kell mindennap, ezerszer. (…)

A nőnap gyökerei a nők egyenjogúságáért vívott harcokból erednek: 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Más források szerint 1908-ban e napon egy tűzesetben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről.
A nők egyenjogúsági, munkásmozgalmi harcának emlékét őrzi a „nemzetközi nőnap”. A Rákosi-rendszer hazánkban kötelezővé tette a dolgozó nő ünnepét, mára azonban már átalakult, a férfiak néhány szál virággal fejezik ki tiszteletüket a „Nő” előtt.

Jégkorong: bajnok és döntős a DAB!

Heroikus küzdelemben, ismét hátrányból felállva, elbírva számtalan kiállítást, de a hosszabbítás harmadik percében szerzett Nagy Richárd találattal a negyedik mérkőzést is megnyerte Miskolcon a Dab.Docler hokicsapata, mely magyar bajnokként várhatja a Csíkszereda elleni MOL Liga finálét.

Tavasz van, édes emberek,
a szívem fűben hempereg,
úgy hempereg, mint kiscsikó,
mert élni szép, mert élni jó!

(Gábor Andor)

Góliáth Dunaújvárosban

Világjáró útja során tegnap reggel városunkba is megérkezett a Góliáth óriásbálna, a világ legnagyobb emlősállata. Érkezése és bevonulása nem volt zavartalan, mert a hatalmas gépkocsi, amely utasával együtt 88 tonnát nyom, besüllyedt a felázott talajban. Az AKÖV segítségével csak nagy üggyel-bajjal tudták a Gorkij térre vontatni, ahol szerda estig marad. Megtekinthető minden nap reggel 8-tól este 9-ig. “Személyi” adataiból csak annyit, hogy 1954 nyarán a norvég tengerparton fogták, 22 méter hosszú és 7000 liter formalinnal tartósították. Az óriásbálnát eddig útján mindenütt nagy érdeklődéssel fogadták, itteni “vendégszereplését” is bizonyára siker kíséri.

Dunaújvárosi Hírlap, 1962. február 13.

A hatvanas évek elején két alkalommal is járt Magyarországon a 22 méteres, 68 tonnát nyomó kékbálna. Egyike volt annak a háromnak, amit 1954-ben fogtak ki a norvég partoknál és egész Európát bejárták velük.
Az akár harminc méteresre és száznegyven tonnásra is megnövő állat Európa-körútjának részeként először 1961. december 29-én érkezett Budapestre, ahol négy héten keresztül csodálhatták meg az érdeklődők. Ezt követően több vidéki nagyvárosban is látható volt. Másodszor majd másfél év múlva, 1963 végén, Kelet-Európából visszafelé állt meg a konvoj – valószínűleg ugyanezeken az állomásokon.
Mivel Góliát a Nyugatról érkezett a kicsiny, vasfüggönyön túli Magyarországra, ezért különböző városi legendák is szárnyra kaptak. A legérdekesebb szerint a bálnát a CIA küldte, mivel méreteiben azonos volt egy ballisztikus rakétákat szállító teherautóval (az Urbanlegends cikke a témában).

Nem aprózzák el a programok sorát a Kortárs Művészeti Intézetben: három kiállítás megnyitóira várja az érdeklődőket az ICA-D pénteken – a fő médium ezúttal a fotó lesz.

ICA-D: három tárlattal!  »

Mi okozta a vasárnapi vízhiányt?
Ne pazaroljuk a vizet!
Sürgős intézkedésre van szükség a vízellátás biztosítása érdekében!

(…) Már a “víztelen” vasárnapon, de azóta is számosan fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy mi a gyenge víznyomás oka, s mi idézte elő a vasárnapi teljes leállást?
Általában az, hogy víztermelő berendezéseinket annak idején, a nagy építkezések kezdetén, csak provizórikus jelleggel, a pillanatnyi szükségletek kielégítésére építették meg, s nem gondoltak a jövőre, amely a város és a Vasmű fokozatos fejlődésével egyre növekvő vízigényeket vet fel. Ennek a “békaperspektívának” a következménye most az, hogy a három csáposkút közül az egyiket hét évi állandó üzemeltetés után felújítják, kellő kapacitás és tartalékberendezések hiányában gyengébb a nyomás, s vékonyabban folyik a víz.
Ehhez hozzájárult szombaton éjjel 11 óra tájban még az is, hogy áramszünet után, vízbetörés következtében elromlott az egyik üzemben lévő csáposkút is.
A Víz és Csatornaművek dolgozóinak megfeszített munkával csak vasárnap este sikerült a kutat rendbe hozni, (…)

Sztálinvárosi Hírlap, 1959. augusztus 25.

PERFORÁCIÓ - DUNAÚJVÁROSI FOTOGRÁFUSOK
Időpont: 2013. március 1. péntek, 18.30
Helyszín:
Kortárs Művészeti Intézet - Dunaújváros
A kiállítást megnyitja: Dr. Almási István, orvos, természetfotós
Művészek: Csikós Árpád, Feltóti Sándor, Holhos Tamás, Kaszás Tamás, Martinkó Márk, Moró Máté, Páhi-Fekete Noémi, Vachter János
(kép: Martinkó Márk munkája)

Autóvásár a ‘60-as években.

Bernáth Zsolt az egyik legérdekesebb magyar filmes. Foggal-körömmel ragaszkodik szülővárosához, Dunaújvároshoz, összes filmje ott játszódik, és a hely kötelez, alkotásainak különleges, a szocérába cseppet beleragadt hangulatot kölcsönöz. Utóbbi egyáltalán nem negatívum, sőt, többek között ennek az egyedi-állandó helyszínnek a hatására lesznek filmjei szigorúan sajátjai.

BeatKOHO: Ez az én földem - klippremier! Ahogy a banda eddigi munkássága, úgy a Máriás Attila és Ács Attila forgatta és rendezte hangképes összegzés is ezer szállal kötődik a városhoz - már csak ezért is jó szívvel ajánljuk.